A Risnjak Nemzeti Park a Gorski kotar-hegységben, Rijekától északra fekszik. Itt található a térség legfontosabb hidrológiai kincse, a Kupa folyó forrása is.

A park természeti látnivalókban gazdag; sziklák, barlangok, botanikus kert is fellelhető ezen a területen. A hegyek növény- és állatvilága igen gazdag, a ragadozók közül itt még élnek vadmacskák, farkasok, barnamedvék, nyestek és a hegy névadói a hiúzok (ris) is.

A park legmagasabb pontja az 1528 m magas Veliki (Nagy) Risnjak-csúcs, mely légvonalban mindössze 15 km-re van a tengertől és 8 km-re a Kupa folyó 313 m magasan fekvő forrásvidékétől. 23 km-es távolságon belül teljesen más jellegű éghajlati tulajdonságokkal találkozhatunk. Csak a Risnjakon érzékelhető egy időben az Alpok hideg szele, valamint az Adria enyhe fuvallata, a Pannon-síkság száraz levegője és a Dinári-hegység frissessége, ezért a park kis területén a térségre jellemző majd minden erdőfajta, valamint számos növény- és állatfaj megtalálható.

A természetbarátok a hegyek, az erdők, a vizek és a karsztalakzatok szépsége miatt látogatnak el a Risnjakra. Közülük legtöbben hegymászók, akiket különösképpen a hegység legmagasabb csúcsa körüli terület vonz. A nemzeti parkot átszelő számtalan hegyi út közül az igazgatósági épülettől indulót végigjárva a maga teljes szépségében ismerhető meg a Risnjak Nemzeti Park.

A Risnjak a Kvarner-öböl szigeteire és a szomszédos Szlovénia hegyeire nyíló, egészen az Alpokig terjedő pazar panorámájáról is híres.

Bővebb információk a parkról: http://risnjak.hr/_lang=en.html

Horvátország legrégebbi és legismertebb nemzeti parkja, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park.
Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben nemzeti parkká nyilvánították. A Park 1979-ben felkerült az UNESCO világörökség-listájára is.
A világon egyedülálló park fő látványossága a mészkő speciális fajtájának, a mésztufa rétegződésével létrejött 16 kis tó, melyet 92 vízesés köt össze. A tavak felszíne összesen 2 km².  A Nemzeti Park területe eléri a 200 km²-t, amelyből több mint 15 000 hektár erdős terület. A vizek felszíne 215 hektárt tesz ki.
Az évezredek során a Matica, Rječica és Plitvica folyócskák összegyűlt vize kioldotta a mészkövet és e természeti átalakulások hatására tavak, vízesések, zúgók, források és barlangok tarkította vadregényes táj alakult ki. A vízesés kőzetének korát 4000 évre becsülik. A park különleges látnivalói a karsztbarlangok, a Nagy-barlang, a Fekete-barlang és a Tónimfa-barlang.A nemzeti park magában foglalja a Korana-folyó forráshelyét is, melyet sűrű bükkös-, fenyves- és boróka-erdők vesznek körül. A parkot több barlang, forrás és virágos rét tarkítja, míg az itt élő számos megóvott állatfajta közül a barnamedve a legimpozánsabb.
A park szépségét elektromos panoráma kisbuszon és nyáron hajón utazva is élvezhetjük. Minden évszakban káprázatos élményekkel gazdagodhatunk. A gyalogösvény-hálózatnak köszönhetően a park látogatói könnyedén megközelíthetik a zuhatagokat, valamint a smaragdzöld színű tavak sziklákkal szegélyezett partjait.

Bővebb információk a parkról: http://www.np-plitvicka-jezera.hr/en/

A Brijuni-szigetcsoport alkotja a Brijuni Nemzeti Parkot, mely összesen 14 (két nagyobb és tizenkét kisebb) szigetből áll. A természeti, történelmi és kulturális örökség sajátos együttesét magába foglaló szigetcsoport Pulától nyugatra fekszik, a szárazföldtől a Fažana-csatorna választja el. A szigetek területe mindössze 7 km², viszont az őket körülvevő tengeri terület védettsége miatt a nemzeti park összterülete 34 km². Természet adta szépségei, megóvott környezete és az antik építészeti alkotásai avatták fokozottan megóvandó szigetcsoporttá.
A kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően a szigetek már a történelem előtti korban benépesültek. A rómaiak i.e. 78-77-ben foglalták el. Felismerve a kedvező klimatikus adottságokat fényűző villákat építettek és előszeretettel töltötték itt a teleket. Ennek tulajdonítható a szigetek gazdag római leletanyaga.
A régmúlt emlékei napjainkban is láthatók: a római kori villák romjai, Vénusz-szentély maradványai, bizánci erődítmény és bazilika. 1331-ben a terület velencei uralom alá került.
A 18. századra a malária következtében a szigetek teljesen elnéptelenedtek.
Egy osztrák gyáros, Paul Kupelweiser – a 19. század utolsó évtizedében - vásárolta meg a szigeteket egy olasz iparostól, aki valósággal felvirágoztatta a térséget: elegáns nyaralóövezetet hozott létre, szállodákkal, szabadidős létesítményekkel, köztük arborétummal és vadasparkkal.
A második világháború után Tito itt alakította ki rezidenciáját, ettől kezdve csak magas rangú állami vendégek látogathattak ide. Tito halála után három évvel, 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították a szigeteket és 1985-ben a nagyközönség előtt is újból megnyitották.

Bővebb információk a parkról: http://www.np-brijuni.hr/en/
Hajómenetrend: http://www.np-brijuni.hr/en/boat_transfer

Az Észak-Velebit Nemzeti Park a Velebit-hegység északi részének csúcs környéki területeire terjed ki.

A hegymászók ezt a területet a horvát hegységek legnemesebb ékkövének tartják. A bizarr formájú, akár a 200 m-es magasságot is elérő változatos sziklacsúcsok átláthatatlan csoportosulása, a Rožanski és Hajdučki kukovi (kuk-szikla), a nemzeti park szívében helyezkedik el.

Ez a különleges sziklás vidék a Horvátországban a természet legmagasabb fokú védettségét jelentő szigorúan védett természeti rezervátum státusszal bír. A Hajdučki kukovi közepén, 1392 méteres tengerszint alatti mélységben helyezkedik el a Lukina jama-barlang. Bejárata mindössze 83 méterrel van a tengerszint felett, s így 1475 méternyi össz-mélységével a világ nyolcadik legmélyebb barlangja.

Annak ellenére, hogy a kietlen hegyvidéki kőrengeteg áthatolhatatlannak tűnhetett, a múlt század harmincas éveiben mesteri módon építették meg a Rožanski kuk-on át vezető túra-utat, melyet Ante Premužić mérnök, a Velebit szerelmese, s egyben az út építője után Premužić-ösvénynek neveztek el. Ezt tartják Horvátország leglátványosabb túraútvonalának, amely arról is nevezetes, hogy a kevésbé gyakorlott túrázóknak is biztonságos mozgást tesz lehetővé a sziklapárkányok és a mély szakadékok peremén.
Az ösvényről szép kilátás nyílik a tengerre és a Kvarner-öböl szigeteire.

Bővebb információk a parkról: http://www.np-sjeverni-velebit.hr/?lang=en

A Paklenica Nemzeti Park a Velebit hegylánc tengeri oldalán található, kb. 30 km-re Zadartól. A Velebit-hegység hatalmas 1758 m magas csúccsal büszkélkedhet, mely két ellentétes részből áll: a nyugati, a tengerre néző oldal meredek falú, kopár, erősen karsztosodott, míg a keleti oldal ezzel szemben sűrű, erdőkkel borított. A szép hegyvidéki nemzeti park Starigrad település felett helyezkedik el.

Ez a zadari régió legnagyobb természeti értéke, mely mindössze 96 km²-es területet ölel fel. Legjelentősebb látványossága a Velika- (Nagy) és Mala- (Kis) Paklenica két szurdokvölgye.

A park területén több mint 4000 mászófal, számos szokatlan karsztalakzat, földalatti barlang, vízmosás és patak található.

A jelentős klimatikus eltéréseknek köszönhetően a nemzeti park területét sokszínű növény- és állatvilág népesíti be, többek között hiúzok, vadmacskák, barna medvék, sasok és keselyűk népes tábora található itt meg.

A vadregényes táj ellenére a Paklenica nemzeti park könnyen megközelíthető az adriai turistaút és az autópálya közelsége miatt.

A Velebitnek a Starigrad-Paklenica üdülőhely felett sorjázó lenyűgöző és egyben félelmetes területei különleges vonzerőt gyakorolnak a lazább kalandokra vágyó turistákra, a parkban történő eligazodást többnyelvű jelzőtáblák segítik.

Bővebb információk a parkról: http://www.np-paklenica.hr/en/

A horvát Adriai-tenger és a Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotja a Kornati Nemzeti Park: 89 kopár, sziklás sziget alkotja, melynek jelentős része védettség alatt áll.

Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb nemzeti parkja, nevét a legnagyobb szigetéről, a Kornat-szigetről kapta, területe 220 km². A kis szürke, íves szigetek és szigetecskék úgy néznek ki, mintha egy bálnaraj szabadult volna az Adria ezen részére.

 Az elbűvölő szépsége miatt, az áttetsző tisztasága, megőrzött gazdag tengeri világa miatt, már 1980-ban a szigetek nagyobb részét nemzeti parkká nyilvánították.

A Kornati-szigetek a vitorlások, szörfösök paradicsoma is egyben a szeszélyes szelek miatt.
A szigetcsoportot az érintetlen természet nyugalmáért is érdemes felkeresni. A sok tagolt öböl nagyszerű fürdőzési vagy horgászási lehetőséget biztosít. A legnagyobb szigetet, Kornatot a víz alatti világának szépségei miatt gyakran keresik fel búvárok.

Történelmi emléket találhatunk a Jadra-szigeten (Piškera), melynek 16. századi temploma a második világháborúban a jugoszláv partizánok hadikórházaként funkcionált.

A Kornati Nemzeti Parkba több településről is indítanak kirándulóhajót: Zadar, Biograd na moru, Kukljica (Ugljan-sziget), Vodice, Šibenik, Trogir, Split:
(http://www.np-kornati.hr/en/tourism/tours).

 Bővebb információk a parkról: http://www.np-kornati.hr/en

A Krka Nemzeti Park igazán különleges természeti képződmény. „Kötelező” látnivaló minden utazónak. Šibeniktől mindössze 17 km-re található.

A nemzeti park a Krka-folyó nagy részét, valamint a környező területeket foglalja magában, a folyó forrásvidéke mellett fekvő Knintől egészen Skradinig. A park elsősorban vízeséseiről ismert, amelyek - akárcsak a Plitvicei-tavak - a mésztufa leülepedésével keletkeztek.

A park a természeti szépségeken felül kultúrtörténeti látványosságokban is bővelkedik: a Visovac-szigetén fekvő ferences-rendi kolostor, mely a folyó tóvá szelídült részén fekszik, pravoszláv Krka-monostor, ősi építmények, erődök, néprajzi múzeum, vízimalmok.

A Krka Nemzeti Park fő látványossága hét vízesése, melyek közül a Roški slap a legkiterjedtebb, a Skradinski buk pedig a legnagyobb, s egyben a legismertebb. Számos szikla, vízesés, valamint az itteni különleges állat- és növényvilág is figyelemre méltó. Különlegessége a 10 endemikus (a világon egyedül itt látható) halfaj, valamint 222 madár- és 18 denevérfaj is színesíti a park állatvilágát.

A nemzeti park egyénileg is látogatható, de több helyi utazási iroda is szervez ide kirándulásokat.

A Solaris üdülőtelepülésről közvetlen kirándulójáratokat indítanak busszal és hajóval a nemzeti parkba.

Bővebb információk a parkról: http://www.np-krka.hr/en/

Dalmácia déli részének legfontosabb védett területe a Mljet Nemzeti Park az azonos nevű szigeten.
A Dubrovniktól délnyugatra fekvő Mljet Nemzeti Park Mljet sziget erdővel borított nyugati részét foglalja magában. A terület elsősorban a buja mediterrán vegetáció és az itt található gazdag kulturális örökség miatt jelentős.

Mljet a vad és eleven természet szigete. Sokak szerint az Adria legszebb szigete. Itt a hegyes-dombos domborzati viszonyok között csak néhány eldugott kis falu található. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park. Ez a sziget területének csaknem egyharmadát foglalja el, a maradék kétharmad rész a turisták által szinte teljesen érintetlen maradt.

A nemzeti park jelképe az a két mély öböl, amelyeket - mivel csak igen keskeny kijárat köti össze őket a nyílt tengerrel - sokszor tavaknak is neveznek. A mljeti tavakat - melyek közül a külső nagyobb enyhén sós vizű, a belső kisebb pedig édes vizű - keskeny csatorna köti össze a tengerrel, amelyen át dagálykor sós víz ömlik a tóba, míg apálykor édes víz áramlik a tengerbe.

A bencések egykor a két tó közé malmot építettek, amelyet a fennmaradt hagyomány szerint az árapály okozta vízszintváltozás hajtott.

Mljet gazdag kulturális örökséget is magáénak mondhat, melynek kiemelkedő kincse a 12. századi bencés kolostor, amely a Nagy-tó közepén lévő szigetecskén, egy mediterrán park ölelésében helyezkedik el. Az egykori kolostor falain belül bújik meg a Szűz Mária-templom.

Babibo Polje városától nem messze található az Odüsszeusz-barlang. A legenda szerint Odüsszeusz itt esett 7 évre Kalüpszó nimfa fogságába. Ennek közelében rejtőznek a Szent-Pál templom romjai.

A sziget legmagasabb pontjáról, a Montokuc csúcsról különleges panoráma tárul elénk. Szép időben az egész nemzeti parkra, a Pelješac-félszigetre rálátni, sőt akár egészen Korčuláig is el lehet látni, ha szerencsénk van.

A Mljet Nemzeti Park Dubrovnikból menetrendszerinti hajójárattal, Korčuláról, Hvarról és Splitből pedig a sok-sok turistahajó egyikével közelíthető meg. A hajók többnyire a Pomena kikötőben állnak meg. Polače és Pomena falut gyalogutak kötik össze a tavakkal.

Bővebb információk a parkról: http://np-mljet.hr/en/